Mit jelent: CBT, TA, NLP

2024.09.12

A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy, röviden CBT) az 1960-as években alakult ki, amikor a pszichológus Aaron Beck elkezdte kutatni a depresszió kezelésének módszereit. Beck felismerte, hogy a páciensei gyakran torzított gondolatokat hordoznak magukban, amelyek közvetlenül befolyásolják érzelmi állapotukat. Rájött arra is, hogy ezek a gondolatok nemcsak a negatív érzelmeket fokozzák, de magatartásbeli problémákhoz is vezethetnek. A CBT tehát arra fókuszál, hogy az emberek gondolataik és viselkedésük összefüggését felismerjék, és megtanulják megváltoztatni azokat a helytelen gondolkodási mintákat, amelyek negatív érzelmekhez vagy viselkedéshez vezethetnek.


A CBT fontossága

A CBT világszerte elismert és alkalmazott pszichoterápiás módszer, amelyet számos mentális probléma, például depresszió, szorongás, pánikbetegségek és poszttraumás stressz szindróma kezelésére használnak. Azért vált olyan népszerűvé, mert rövid idő alatt is képes jelentős eredményeket elérni. A CBT fókusza a jelenre és a gyakorlati megoldásokra irányul, nem pedig a múltbéli traumák feltárására, ahogy azt egyes terápiás módszerek teszik. Ez a megközelítés különösen vonzó azok számára, akik gyors, kézzel fogható változásokra vágynak az életükben.

A módszer lényege, hogy a gondolatainkat, érzéseinket és viselkedésünket kölcsönösen befolyásolják egymást. A negatív gondolkodásmód nemcsak érzelmileg terhelő, hanem olyan viselkedési mintákat is előidézhet, amelyek tovább mélyítik az ember problémáit. A CBT segít abban, hogy az emberek felismerjék ezeket az önmagukat erősítő ciklusokat, és megtanulják, hogyan lehet ezeket megszakítani.

CBT technikák használata a Coachingban

A CBT alapelvei nagyon jól alkalmazhatók a Coachingban is, különösen akkor, amikor az ügyfelek céljai közé tartozik a személyes fejlődés, a karrier előrehaladás vagy a korlátozó gondolatok, hiedelmek felszámolása. A coachingban a CBT technikákat gyakran integrálják olyan folyamatokba, amelyek a kliensek önbizalmának növelésére, a stressz kezelésére és a hatékony döntéshozatalra irányulnak. A CBT alapú coaching segít a klienseknek abban, hogy felismerjék azokat a negatív gondolatokat és szokásokat, amelyek akadályozzák őket céljaik elérésében, és megtanulják, hogyan változtathatják meg ezeket.

Korlátozó hiedelmek felismerése és megkérdőjelezése

A CBT egyik legfontosabb technikája a negatív automatikus gondolatok felismerése és megkérdőjelezése. Sok ember nem is veszi észre, hogy bizonyos gondolatok önszabotálóak, például "nem vagyok elég jó", "úgysem fog sikerülni", vagy "mások jobban megérdemlik a sikert, mint én". A coaching folyamat során a coach segít az ügyfélnek tudatosítani ezeket a gondolatokat, majd olyan kérdéseket tesz fel, amelyek révén az ügyfél új perspektívákat fedezhet fel. Ezáltal a korlátozó hiedelmek meggyengülhetnek, és helyüket új, támogató gondolatok vehetik át.

A gondolkodás torzulásainak kezelése

A CBT a gondolkodás torzulásainak (mint például a feketén-fehéren látás, a túláltalánosítás, a katasztrofizálás) felismerésére és kezelésére is fókuszál. A coach segíthet ügyfeleinek abban, hogy felismerjék ezeket a torzításokat a saját gondolkodásukban, és olyan technikákat alkalmazzanak, amelyek segítenek a reálisabb, kiegyensúlyozottabb nézőpont kialakításában. A gondolkodás torzulásainak felismerése és korrigálása nagymértékben hozzájárulhat az érzelmi stabilitáshoz és a hatékony problémamegoldáshoz.

Cselekvésorientált technikák

A CBT-ben gyakori a viselkedési kísérletek használata, ahol az ügyfél kipróbál egy új viselkedési mintát, és megtapasztalja annak hatását a valóságban. A Life Coachingban ez gyakran abban nyilvánul meg, hogy a coach segíti az ügyfelet abban, hogy konkrét célokat tűzzön ki, és aktív lépéseket tegyen ezek megvalósítása érdekében. Például, ha valaki szorong a nyilvános beszédtől, a coach segíthet neki egy olyan kísérlet elvégzésében, ahol kisebb közönség előtt gyakorolhatja képességeit. Ez a folyamat segít az ügyfélnek abban, hogy megtapasztalja a pozitív eredményeket, és eloszlassa a korábbi félelmeit.

Záró gondolat

A CBT azt vizsgálja:

  • hogyan gondolkodsz saját magadról, a világról, és másokról,

  • a cselekedeteid hogyan befolyásolják az érzéseidet és a gondolkodásodat,

  • a gondolkodásod és az érzéseid hogyan befolyásolják a cselekedeteidet.

A kognitív viselkedésterápia hatékony eszköz mind a mentális egészség kezelésében, mind pedig a Coachingban, ahol az egyének céljai gyakran a korlátozó gondolatok és hiedelmek felszámolására, valamint az új, pozitív viselkedésminták kialakítására irányulnak. A CBT technikái lehetőséget adnak arra, hogy az ügyfelek felismerjék és átalakítsák azokat a gondolkodási mintákat, amelyek hátráltatják őket céljaik elérésében, és a coaching folyamat során olyan gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek elősegítik a változást és a fejlődést. A CBT módszerei tehát hatékony eszközök lehetnek a coachingban, segítve az ügyfeleket abban, hogy új perspektívákat találjanak, és valódi eredményeket érjenek el életük különböző területein. 

Ajánlott szakirodalom:

  • Seth J. Gillihan, PhD: Kognitív viselkedésterápia a mindfulness jegyében
  • Dennis Greenberger PhD/ Christine A. Padesky PhD: Tudatosság az érzések felett

 

TA: Tranzakcióanalízis

A tranzakcióanalízis (TA) egy pszichológiai elmélet és terápiás módszer, amelyet Dr. Eric Berne fejlesztett ki az 1950-es években. A TA a személyiség, a kommunikáció és a rendszerszintű változások gyakorlatias elmélete. Alapvetően azt vizsgálja, hogyan kommunikálnak és lépnek kapcsolatba egymással az emberek, valamint hogyan befolyásolják ezek a tranzakciók a személyes fejlődést és a problémamegoldást. A TA elmélete és gyakorlata négy alapelv köré épül: a személyiség struktúrája, a kommunikációs folyamatok, a játszmák és az életciklusok. A coachingban alkalmazva a TA egy erőteljes eszközt kínál az önismeret és a személyes hatékonyság növelésére.

Személyiség Struktúra

A TA szerint az emberi személyiség három részből áll: Szülői, Felnőtt és Gyermeki én-állapotokból. Ezeket a coachingban annak megértésére használjuk, hogy hol gyökerezik a kliens elakadása, hogy annak megfelelően választhassuk meg intervenciónkat.

  1. Szülői én-állapot: Ez az a rész, amely a szülőktől és a társadalmi normáktól tanult szabályokat, értékeket és attitűdöket tükrözi. Két formája van: Gondoskodó Szülő és Irányító-szabályozó Szülő.
    • Gondoskodó Szülő: Támogató, védelmező és gondoskodó viselkedést mutat.
    • Irányító-szabályozó Szülő: Szabályozó, bíráló és kontrolláló magatartást képvisel.
  1. Felnőtt én-állapot: Ez a rész a logikus, racionális és objektív gondolkodást képviseli. Az információk elemzésekor és a döntéshozatal során támaszkodik erre az állapotra az egyén.
  2. Gyermeki én-állapot: Ez a rész az érzelmi reakciókat, ösztönös viselkedéseket és korai életkorban tanult stratégiákat foglalja magában. Három típusa van: Természetes Gyermek, Szabad Gyermek és Lázadó (Kis Professzor).
    • Szabad Gyermek: Kíváncsi, spontán és érzelmileg nyitott.
    • Alkalmazkodó Gyermek: Megfelelésre és alkalmazkodásra törekszik.
    • Lázadó (Kis Professzor): Kreatív, problémamegoldó és intuitív.

Kommunikációs folyamatok

A TA egyik legfontosabb aspektusa a tranzakciók elemzése. Amikor két ember kommunikál, az egyik tranzakciót indít a tranzakciós ingerrel. Akire az inger irányul, tranzakciós válasszal reagál. A szűk értelemben vett tranzakcióelemzés során azt azonosítjuk, melyik én-állapot indította az ingert, és a másik személynél melyik én-állapotból indította a választ. A tranzakciók lehetnek párhuzamosak, keresztezettek vagy kétértelműek (rejtettek).

  1. Párhuzamos tranzakciók: Ezek olyan tranzakciók, ahol az üzenet és a válasz a várt módon haladnak, például egy Felnőtt-Felnőtt kommunikáció esetén.
  1. Keresztezett tranzakciók: Ezek akkor fordulnak elő, amikor az egyik fél egy másik én-állapotból válaszol, mint amire az üzenet címzettje számított, ami gyakran konfliktushoz vezet.
  1. Kétértelmű (Rejtett) tranzakciók: Ezek több szinten zajlanak, és gyakran rejtett üzeneteket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül egyeznek a felszíni kommunikációval.

Játszmák

A TA egyik legismertebb koncepciója a játszmák, amelyek ismétlődő, diszfunkcionális viselkedésmintákat jelentenek. Ezek a játszmák gyakran rejtett motívumokból és nem tudatos stratégiákból állnak, amelyek célja, hogy elkerüljék a közvetlen kommunikációt és megoldásokat. A játszmák három szerepet tartalmaznak: Üldöző, Megmentő és Áldozat. Ezek a szerepek dinamikusan változhatnak a játszma során, és mindhárom szerep negatív érzelmi kimenetelhez vezethet.

Sorskönyv: Életciklusok és Szenáriók

A TA szerint az emberek korai életszakaszukban öntudatlanul megalkotnak egy életciklust vagy szenáriót, amely egy forgatókönyv arról, hogyan fognak élni. Ez a sorskönyv befolyásolja az egyén döntéseit, viselkedését és életútját. A coachingban a sorskönyv felismerése és újraírása lehetőséget ad az ügyfeleknek, hogy tudatosan változtassanak az életükön, és elérjék céljaikat.

Tranzakcióanalízis a Coachingban

A TA-en belül a coachingot a következőképpen definiálhatjuk: Szerződéses alapú együttműködő kapcsolat, amelynek célja, hogy maradandó viselkedésváltozást és életminőség-változást váltson ki; a Felnőtt én-állapoton keresztül dolgozik, a Gyerek és a Szülő én-állapotok szem előtt tartásával. (van Poelje, 2013).

A TA coachingban történő alkalmazása során a coach segít az ügyfélnek megérteni és felismerni a saját kommunikációs mintáit, játszmáit és szenárióit. A TA eszköztárával a coach:

  1. Önismeret fejlesztése: Segít az ügyfélnek azonosítani és megérteni a különböző én-állapotokat, és hogy ezek hogyan befolyásolják a viselkedését és döntéseit.
  1. Kommunikáció javítása: Elemzi az ügyfél tranzakcióit másokkal, és segít fejleszteni a hatékonyabb kommunikációs stratégiákat.
  1. Játszmák felismerése és megszüntetése: Azonosítja a diszfunkcionális játszmákat, és támogatja az ügyfelet abban, hogy ezek helyett egészségesebb interakciós mintákat alakítson ki.
  2. Életciklusok újraírása: Támogatja az ügyfelet abban, hogy felismerje a korai életszakaszban kialakított sorskönyvet, és tudatosan dolgozzon újraírásán a személyes és szakmai célok elérése érdekében.

A TA kipróbált és jól bevált fogalmi keretet biztosít a különféle mintázatok megértéséhez, és áttörés kiváltására alkalmas intervenciókkal szolgálja az egyént akadályozó mintázatok megtörését és új, egészséges mintázatok létrehozását. A mintázatok megértése a kulcs ahhoz, hogy föl tudjuk szabadítani az egyénben rejtőző potenciált.

Összességében a TA egy átfogó és sokoldalú eszköz a coachingban, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy mélyebb önismeretre tegyenek szert, hatékonyabban kommunikáljanak, és tudatosan alakítsák életüket és kapcsolataikat. A TA a kapcsolati sémák, vagyis "játszmák" elemzésével segít elkerülni ezeket a csapdákat. A "játszmák" pontos, de általunk ismeretlen szabályok alapján bontakoznak ki gyakran a tudtunk nélkül. A TA hasznos eszköz lehet a szociális és munkahelyi kapcsolatok javításában is.

Ajánlott szakirodalom:

  • Eric Berne: Emberi játszmák
  • F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam
  • Ulrich és Renate Dehner: Tranzakcióanalízis a coachingban

NLP: Neuro- Lingvisztikus Programozás

A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) egy pszichológiai megközelítés, amely az 1970-es években alakult ki Richard Bandler és John Grinder munkássága nyomán. Az NLP célja, hogy megértse, hogyan működik az emberi elme, és hogyan használhatók fel a nyelvi és viselkedési minták az egyén személyes fejlődésére és hatékonyabb kommunikációjára. Az NLP számos területen alkalmazható, beleértve a coachingot, pszichoterápiát, önfejlesztést, üzleti kommunikációt és oktatást.

Az NLP Alapelvei

Az NLP alapja néhány kulcsfontosságú elv, amelyek a neuro (idegrendszer), a lingvisztikus (nyelv) és a programozás (a viselkedés és a gondolatok mintázata) szavakból származnak. Az alábbiakban a fő alapelvek találhatók:

  1. A térkép nem azonos a területtel: Az NLP egyik központi tétele, hogy minden egyén saját belső térképpel rendelkezik a valóságról, amely a személyes tapasztalatok és a nyelv révén alakul ki. Ez a térkép szubjektív és nem tükrözi teljes mértékben az objektív valóságot. Az NLP segít az egyéneknek megérteni, hogy a saját és mások valóságérzékelése különbözhet, és ez a megértés javíthatja a kommunikációt és a kapcsolatokat.
  2. A gondolkodás, érzés és viselkedés összefüggése: Az NLP szerint a gondolatok, érzések és viselkedésmódok kölcsönösen befolyásolják egymást. Az emberek különböző gondolkodási és viselkedési mintákat alakítanak ki a múltbeli tapasztalataik alapján. Az NLP technikák célja ezeknek a mintáknak a felismerése és szükség esetén megváltoztatása annak érdekében, hogy az egyének hatékonyabban és pozitívabban reagálhassanak a környezetükre.
  3. Minden viselkedésnek van egy pozitív szándéka: Az NLP-ben azt feltételezik, hogy minden viselkedés mögött van valamilyen pozitív szándék, még akkor is, ha az a viselkedés káros vagy nem kívánatos. Az NLP segít az embereknek felismerni és újraértékelni a viselkedéseik mögötti szándékokat, hogy pozitívabb és konstruktívabb módon fejezhessék ki őket.
  4. A változás lehetősége: Az NLP egy alapvető hiedelme, hogy mindenki képes a változásra. Az emberek képesek új készségeket és gondolkodási mintákat elsajátítani, amelyekkel javíthatják életminőségüket. Az NLP technikák célja a meglévő korlátozó hiedelmek lebontása és új, támogató hiedelmek kialakítása.

Az NLP Technikái

Az NLP számos technikát alkalmaz a személyes fejlődés és a kommunikáció javítása érdekében:

  1. Rapport kialakítása: Az NLP egyik alapvető technikája a rapport, vagyis a kapcsolatteremtés képessége. Ez magában foglalja a testbeszéd, a nyelvhasználat és a hangnem szinkronizálását a másik személlyel annak érdekében, hogy bizalmat és összhangot alakítsanak ki. A hatékony rapport segít a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében.
  2. Anchoring (Horgonyzás): Ez a technika arra szolgál, hogy egy adott érzést vagy állapotot összekapcsoljon egy külső ingerrel, például egy érintéssel vagy egy szóval. A horgonyok használatával az egyének képesek bizonyos állapotokat, mint például a nyugalom vagy a magabiztosság, újra előhívni stresszes helyzetekben.
  3. Reframing (Átkeretezés): Az átkeretezés az a folyamat, amely során egy adott helyzetet vagy problémát más perspektívából nézünk. Ez segít abban, hogy egy adott probléma vagy helyzet új értelmezést nyerjen, amely kevésbé stresszes vagy negatív, és megnyitja az utat az új megoldások felé.
  4. Swish technika: Ez egy vizuális technika, amelyet az NLP-ben a nem kívánt viselkedés vagy szokások megváltoztatására használnak. A technika során a kliens elképzel egy nem kívánt viselkedést, majd gyorsan kicseréli azt egy pozitívabb, kívánt viselkedés képére. Ez a folyamat ismételten alkalmazva segíthet a kívánt viselkedés megerősítésében.
  5. VAK (Vizualitás, Auditivitás, Kinesztetika) modell: Az NLP szerint az emberek eltérően dolgozzák fel a tapasztalataikat, vizuális, auditív és kinesztetikus csatornákon keresztül. Az NLP technikák segítenek azonosítani, hogy melyik érzékelési mód dominál az egyénnél, és ennek megfelelően alkalmazkodni a kommunikációhoz.

Az NLP Alkalmazása

Az NLP alkalmazása széleskörű, és számos területen jelentős hatást gyakorol:

  1. Coaching: Az NLP technikák különösen hasznosak a személyes és professzionális coachingban. Azáltal, hogy segítenek az ügyfeleknek a céljaik elérésében, a korlátozó hiedelmek felismerésében és megváltoztatásában, valamint a hatékonyabb kommunikáció fejlesztésében, az NLP technikák jelentős eszközként szolgálnak a coachok számára.
  2. Pszichoterápia: Az NLP-t gyakran használják a terápiás környezetben is, például fóbiák kezelésére, stressz és szorongás enyhítésére, valamint a múltbeli traumák feldolgozására. Az NLP technikák segíthetnek az ügyfeleknek a nem kívánt érzelmi reakciók kezelésében és a pozitív gondolkodási minták kialakításában.
  3. Üzleti kommunikáció: Az NLP eszközeit az üzleti világban is alkalmazzák, különösen az értékesítés, tárgyalás és vezetés területén. Az NLP technikák segíthetnek a vezetőknek és az alkalmazottaknak abban, hogy jobban megértsék a kommunikációt, hatékonyabban kezeljék a konfliktusokat, és növeljék a motivációt és a csapatszellemet.
  4. Önfejlesztés: Az NLP egyéni szinten is alkalmazható az önismeret növelésére, a személyes hatékonyság fejlesztésére és a jobb életminőség elérésére. Az NLP gyakorlói gyakran alkalmazzák az önprogramozás technikáit, hogy pozitív változásokat hozzanak létre saját gondolkodásukban és viselkedésükben.

Záró gondolatok

A neuro-lingvisztikus programozás egy dinamikus és sokoldalú módszertan, amely különböző eszközöket kínál a személyes és szakmai fejlődéshez. Azáltal, hogy az NLP segít az embereknek jobban megérteni és kontrollálni gondolataikat, érzéseiket és viselkedésüket, hatékony eszközként szolgálhat az önfejlesztés, a kommunikáció és a coaching területén. Ahogy az NLP tovább fejlődik, újabb technikák és alkalmazások jelenhetnek meg, amelyek még szélesebb körben teszik hozzáférhetővé ezt a módszertant. NLP egy olyan különleges megközelítés, amely kifejezetten a hogyanra és nem a miértre összpontosít. Az NLP-nek köszönhetően jobban megértheted ön magadat, gyakorlatias és hatékony módon kezelheted nehézségeidet, fejlesztheted az erősségeidet, és jobban kommunikálhatsz szakmai és magánéleti helyzetekben egyaránt. 

Ajánlott szakirodalom:

Stenger Györgyi -

  • A változás müvészete: NLP alapok alapja,
  • Az idö misztériuma,
  • Mielött megszólalnál,
  • Szómágia